E-közigazgatás 2023    Flottamenedzsment ősz    Kollégából felettes   Dokumentumkezelés   Regulatory

 

Ön itt van: Kezdőlap Rendezvények Szeminárium Country by Country Reporting – Országonkénti jelentések cseréje

Country by Country Reporting – Országonkénti jelentések cseréje

Bevezető

Tovább bővül a 2017. június 4-tőla hazai jogrendbe is átültetett CbCR - Országonkénti jelentések cseréje jelentéstételi kötelezettsége, mely az EU adóelkerülés visszaszorítását célzó csomagjának képezi részét.

Korábban már a hazai jogalkotó tájékoztatta a piaci szereplőket a szabályozás kereteiről, részleteiről és várható kimeneteléről, viszont a szabályozás megismerésével számos konkrét szakmai, jogértelmezési kérdés merült fel a kötelezett vállalatok illetékes szakembereiben.

Mindemellett vészesen közeleg a 2017. december 31-e, ameddig az adózók - minden multinacionális nagyvállalat magyarországi leánya - kötelesek eleget tenni a bejelentkezési kötelezettségüknek, azaz a regisztrációnak (amennyiben a vállalatcsoport éves nettó árbevétele eléri a 750 millió Eurót).

A regisztrációfolyamatáról, határideiről és fontosabb paramétereiről tájékoztatja a nemzeti hatóság rendezvényünk résztvevőit a szaknapon.

Mindezzel egy időben megkezdődik az új kötelezettséghez kapcsolódó adatgyűjtés az adózók részéről, majd az adatjelentés elkészítése és benyújtásának folyamata, ezért fogalmi tisztázásokat és a jelentéskészítés feltételeinek pontosítását várják a piaci szereplők a jogalkotó és a hatóság részéről.

Tekintettel arra, hogy j elentést kell készítenie, majd ezt továbbítania a nemzeti adóhatóság felé minden olyan multinacionális vállalatnak, amely az EU-n belül tevékenykedik, számos kérdés kapcsolódik az adatszolgáltatási kötelezettséghez.

Jelenleg kérdésként fogalmazódik meg az adózók részéről, hogy „milyen módon kérjék be a leányvállalatoktól az adatokat?” , valamint, hogy „milyen devizanemben adják a leányvállalatok meg a saját bevételüket?”, és hogy „milyen határidő-eltolásokat vezetnek be? notifikálás kérdése”.

Mindemellett tájékoztatást várnak az adózók arról, hogymilyen nyomtatványon, űrlapon, felületen kell, eleget tegyenek bejelentkezési kötelezettségüknek?”, továbbá pontosítani szükséges, hogy „mik a tartalmi követelmények a jelentés kapcsán? és mikorra várható az ehhez kapcsolódó kitöltési útmutató a nemzeti hatóság iránymutatásával?

Többek között ezeket az aktualitásokat, kérdéseket veszi sorrarendezvényünkjogalkotói, a nemzeti hatóság előadásai, valamint vállalati ESETTANULMÁNY által választ keresve a felvetett kérdésekre.

Résztvevőink korábban, FATCA témájú rendezvényünkről írták:

  • „Magas színvonalú segítséget kaptunk egy még bizonytalannak mondható jogi környezetben, a FATCA vonatkozásában.” – Dr. Gergely Márta, jogi előadó, Fundamenta-Lakáskassza Zrt.
  • „Új információt szereztem a pénzügyi szférát érintő amerikai szabályozásról.” – Dr. Lajtner Tamásné, kontrolling menedzser, Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány
  • „Új információk a banki szabályozási környezet várható változásairól.” – dr. Jandrasics Eszter, jogtanácsos, Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
  • „A szakma, a tanácsadók és a kormányzat őszintén és részletesen nyilatkozott a témáról –ezt a 3 nézőpontot máshogy nehezen lehetett volna így helyesen megismerni.” – Pálszabó Tibor, partner, Ernst & Young Tanácsadó Kft.
  • „Informáltabb lettem, szakemberekkel találkoztam.” - Kiss Marianna, banki kapcsolatok igazgató, CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.
  • „Átfogó képet adott a FATCA felkészülésről, különböző résztvevők előadásában.”- dr. Harmat Albert, jogtanácsos, BNP Paribas Magyarországi Fióktelepe.

Főbb témák

A rendezvény főbb témái:

  • Számviteli meghatározások, definíciók pontosítása – (jog)értelmezési kérdések: Kreált ESETTANULMÁNY bemutatása
  • Nemzetközi helyzet, nemzetközi kitekintés: jogalkotói és szolgáltató összefoglaló
  • Regisztráció - Bejelentkezési kötelezettség a NAV tájékoztatásában
  • Jelentéstétel és adatszolgáltatási kötelezettség technikai oldalról a nemzeti hatóság által
  • Ellenőrzések, esetleges mulasztások, bírságok, szankciók
  • Előkészületek vállalati oldalról, egy konkrét megvalósult példán keresztül bemutatva -Vállalati ESETTANULMÁNY
  • Jogértelmezési pontosítások és az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó kérdések és válaszok – Kerekasztal-beszélgetés

Előadók

Rendezvényünk eddigi előadói:

  • Csabai Róbert, Osztályvezető Adópolitikai és nemzetközi adózási főosztály, Nemzetközi adózási osztály, Nemzetgazdasági Minisztérium
  • dr. Emri Nóra, Jogi szakértő referens, Ellenőrzési főosztály, Központi Kapcsolattartó Iroda, Nemzeti Adó – és Vámhivatal
  • Hegedüs Sándor, Adóüzletág vezető, RSM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.
  • dr. Kiss Helga, Vezető adótanácsadó, RSM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

Kinek ajánljuk?

Rendezvényünk szólni kíván
Hazai multinacionális vállalatok anya és leányvállalatainak

  • Adózási területért felelős vezetőihez,
  • Adószakértőihez, referenseihez, specialistáihoz,
  • Számviteli szakembereihez,
  • Transzferár specialistákhoz, tanácsadóihoz,
  • Pénzügyi, kontrolling vezetőihez,
  • Pénzforgalmi szakértőihez,
  • Compliance vezetőihez,
  • Jogi szakértőihez, szakreferenseihez.

Program

8:30 Regisztráció

8:50 Megnyitó az IIR részéről

Kreált ESETTANULMÁNY bemutatása

9:00-10:00 Számviteli meghatározások, definíciók pontosítása – (jog)értelmezési kérdések

  • Áttekintés a CbCR eddigi szabályozásáról
  • Kit érint a CbCR Adatszolgáltatás? A kapcsolt fél a magyar Sztv. szerinti kapcsolt feleket jelenti? (Tehát az anyavállalat, a leányvállalat és a közös vezetésű vállalkozás tartozik az adatszolgáltatás hatálya alá?) Külföldi adóazonosítóval rendelkező fióktelepről is adatot kell szolgáltatni?
  • Melyek a jelentendő adatok köre? Milyen adatokat kell pontosan összeszedniük, bekérniük majd a piaci szereplőknek? Minden esetben a helyi számviteli előírásoknak megfelelő, egyedi beszámolóban szereplő adatokat vagy az anyavállalat számviteli politikája szerinti konszolidált adatszolgáltatásban szereplő adatokat kell megadni?
  • Közös vezetésű vállalkozások esetében a tulajdoni aránynak megfelelő adatokat kell szolgáltatni (ahogy a konszolidált beszámolóba bevonásra kerülnek) vagy az adott cégek egyedi adataival megegyező adatokat kell feltüntetni?
  • A megadott pénzügyi adatok tekintetében az egyedi beszámolóban szereplő adatokkal megegyező adatokat kell feltüntetni, vagy figyelembe kell-e venni, mikortól került a társaság a társaságcsoport konszolidációs körébe?
  • Mennyiben módosul a bekérendő adatok köre, azon vállalatok esetében:
  • akik maguk készítik a jelentést,
  • akik csak összegyűjtik és továbbítják az anyavállalat felé? (kreált ESETTANULMÁNYOK egy-egy vállalatcsoportra vonatkozóan) Definíció szinten pontról pontra áttekintve, hogy mit hogyan kell csinálni?
  • Milyen módon kérjék be a leányvállalatoktól az adatokat?
  • Egyáltalán kell-e majd jelentést készíteni annak a vállalatcsoportnak, aki árbevétele eléri az összeghatárt, de valami miatt nem csinál konszolidált beszámolót?
  • Ha nincs konszolidált beszámoló cégcsoport szinten, akkor egy manager riporting megfelelő-e?
  • Milyen devizanemben adják meg a leányvállalatok a saját bevételüket?
  • A kérdőívben feltüntetendő bevétel az értékesítés árbevételének és az egyéb bevételek összegét jelenti?
  • Mit jelent a fizetendő és az esedékes adó? pontosan definiálni különböző országok esetében, eltolódások figyelembevétele
  • A nyereségadó fogalma mely adókat foglalja magában? Társasági adót, helyi iparűzési adót és Robin Hood adót is?
  • A foglalkoztatottak számába az állományon kívüliek is beletartoznak? A foglalkoztatott száma átlagos állományi adatokat vagy a záró létszámot jelenti?
  • Amennyiben adott ország nem OECD tagország, akkor milyen adatvédelmi kérdések, problémák merülhetnek fel az adattovábbítás kapcsán adatvédelmi oldalról?
  • Milyen határidő-eltolásokat vezetnek be? notifikálás kérdése
  • Tulajdonosi struktúrák:
  • Mit tekintenek a vállalatcsoport határának? Pl.: egy mixelt a tulajdonosi szerkezet bemutatása
  • Kit tekintünk a vállalatcsoport részének?
  • Befektetési alapokat hogyan kell tekinteni?

Előadó: Csabai Róbert, Osztályvezető Adópolitikai és nemzetközi adózási főosztály, Nemzetközi adózási osztály, Nemzetgazdasági Minisztérium

Az előadás az előadó által módosításra kerül.

10:00-10:30 Nemzetközi helyzet, nemzetközi kitekintés: jogalkotói tájékoztatás

  • Milyen jellegű szakmai munka folyik az OECD-ben folyamatosan?
  • Milyen értelmezési kérdések merültek fel a munkacsoport eddigi munkája során?
  • Mennyiben követi nyomon ennek eredményeit az NGM?
  • Milyen fórumon és rendszerességgel kívánja erről tájékoztatni majd a piaci szereplőket a hazai jogalkotó?
  • Az OECD által két-három hónaponként kiadott kérdés-felelet füzetek jelentősége jogértelmezési kérdésekben
  • Milyen vizsgálódások vannak folyamatban jelenleg is az OECD-n belül arra vonatkozóan:
  • hogy egy adott ország mennyire megfelelően ültette át a CbCR –ot,
  • hogy az adott országokban hogyan kezelik az adatokat?
  • Ezek mennyiben minősítik, kategorizálják az adott ország adatvédelmét, vagy csak bemutatják azt és rábízzák az országokra, hogy megítéljék, mennyire tartanak adatvédelmi szempontból kockázatosnak egy adott országot?

Előadó: Csabai Róbert, Osztályvezető Adópolitikai és nemzetközi adózási főosztály, Nemzetközi adózási osztály, Nemzetgazdasági Minisztérium

Az előadás az előadó által módosításra kerül.

10:30-11:00 Kávészünet

11:30-12:10 Nemzetközi helyzet, nemzetközi kitekintés: szolgáltatói összefoglaló

  • A háromszintű transzferár dokumentációs rendszer, és ezen belül a CbCR szerepe és jelentősége.
  • Eltérő adottságokkal rendelkező vállalatcsoportok hol és hogyan riportálnak – tipikus esetek bemutatása.
  • Nemzetközi kitekintés a CbCR szabályainak a bevezetéséről: Melyik országban hogyan vették át a szabályozást? (RSM Global – BEPS Map)
  • Milyen országokkal van információcsere megállapodása Magyarországnak?
  • Kikkel tervezik megkötni ezeket a megállapodásokat?
  • Hol találhatók meg az erre vonatkozó legfrissebb információk?
  • Gyakorlati tapasztalataink a téma kapcsán, gyakori kérdések.

Előadók:

Hegedüs Sándor, Adóüzletág vezető, RSM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

dr. Kiss Helga, Vezető adótanácsadó, RSM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

12:10-12:50 Regisztráció - Bejelentkezési kötelezettség a NAV tájékoztatásában

  • Miért meghatározó, hogy milyen státuszban fog bejelentkezni az adózó Magyarországon?
  • Milyen nyomtatványon, űrlapon, felületen kell, eleget tegyenek az adózók a bejelentkezési kötelezettségüknek?
  • A regisztráció teljes folyamatának bemutatása a 0. lépéstől: mit vár el a nemzeti hatóság?
  • A nyomtatvány formai, tartalmi követelményei, határidők
  • Miért, milyen időközönként és milyen módon kell megismételni a jelentkezést a piaci szereplőknek?
  • Melyek a változás, a bejelentett adatok változására vonatkozó határidők?

Előadó: dr. Emri Nóra, Jogi szakértő referens, Ellenőrzési főosztály, Központi Kapcsolattartó Iroda, Nemzeti Adó – és Vámhivatal

12:50-13:50 Ebédszünet

Jelentéstétel és adatszolgáltatási kötelezettség technikai oldalról

13:50-14:50 Adatszolgáltatás – jelentési kötelezettség a nemzeti hatóság tájékoztatásában

  • Milyen feladata lesz az adatszolgáltatási kötelezettség kapcsán a hazai jogalkotónak és a nemzeti hatóságnak?
  • Mit várnak el a jelentéstétel kapcsán?
  • Kinek és hova kell beadni a jelentést?
  • Milyen adatszolgáltatás, vagy jelentéstétel terhel egy magyar vállalatot, ha:
  • Ő maga az anyavállalat, vagy kijelölt anyavállalat
  • ha egyszerű csoporttagként jelentkezik jelentési kötelezettsége?
  • Mik a tartalmi követelmények a jelentés kapcsán? kitöltési útmutató
  • Jelentéstételi kötelezettség: tartalom, határidők, folyamat, feldolgozás, teljességvizsgálat: a nyomtatvány tartalmi elemeinek ellenőrzése a NAV részéről a hibás bejelentések és a teljes körű adatbázis céljából
  • Melyik sorba mit kell beírni?
  • Milyen formai megkötések ismeretesek a jelentéstétel kapcsán?
  • Mi a teendője a piaci szereplőnek rendszerhibák esetén?
  • Hogyan kap arról tájékoztatást az adózó, hogy kivel nincs megállapodása az adott országnak, hiszen az információcsere adóhatóságok között folyik?!
  • Mikor, milyen időközönként és milyen formában?

Ellenőrzések, esetleges mulasztások, bírságok, szankciók

  • Mi történik a megküldött jelentésekkel, a jelentésben található bizalmas adatokkal?
  • Mit lehet tudni a tartalmi felhasználásról? Adókockázat-felmérésre használják ezt a felmérést?
  • Mely hatóság(ok) fogják az ellenőrzést végezni?
  • Melyek a várható szankciók?
  • Milyen különbségek lesznek a mulasztási birságban?
  • Mit mennyire súlyoznak? Többféle mulasztás lehetséges
  • Mi a teendő abban az esetben, ha az anyavállalatnak kijelölt szervezet nem tudja beszerezni a megküldendő adatokat, mert vállalatcsoporton belül nem adják ki részére azokat?

Előadó: dr. Emri Nóra, Jogi szakértő referens, Ellenőrzési főosztály, Központi Kapcsolattartó Iroda, Nemzeti Adó – és Vámhivatal

14:50-15:15 Kávészünet

15:15-16:00 Előkészületek vállalati oldalról, egy konkrét megvalósult példán keresztül bemutatva - Vállalati ESETTANULMÁNY

  • Ki hol tart a felkészülésben?
  • Milyen előkészületek szükségesek vállalaton, vállalatcsoporton belül a jelentés elkészítéséhez?
  • Mely vállalati területek érintettek a jelentéstétel kapcsán?
  • Melyek voltak azok a (vitatott kérdések), amelyek nehézséget jelentettek az adatok összegyűjtésénél?
  • Bevétel: külön kell bontani az egyes leánvállalatokra vonatkozóan
  • eszközértékesítésnél: mi az, amit leányvállalatnak értékesítettek
  • árfolyamnyereséget is külön kell bontani: leányvállalatra és egyébre, nem könnyű
  • készletek: ha van céltartalék, azt is hozzá kell adni?
  • tőke kapcsán is szét kell bontani: jegyzett tőke kapcsán az adott eredmény mely része tartozik ide?: ezt is külön kellett bontani

Előadói felkérés folyamatban  

Kérdések és válaszok fórum jelleggel

16:00-16:45 Jogértelmezési pontosítások és az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó kérdések és válaszok – Kerekasztal-beszélgetés

  • Kérdések az előadásokhoz kapcsolódóan

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:

a nap előadói

16:45 A rendezvény zárása

 

Részletek

Rendezvény kezdete: 2017. november 28. 9:00
Rendezvény vége: 2017. november 28. 17:00
Részvételi díj 169.000 HUF+ÁFA
We are no longer accepting registration for this event

Csoportos kedvezmény

Résztvevők száma Részvételi díj/fő( HUF+ÁFA)
1 169,000.00
2 161,550.00
3 154,100.00

Ez a webhely a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.