Country by Country Reporting – Országonkénti jelentések cseréje
Bevezető
Tovább bővül a 2017. június 4-tőla hazai jogrendbe is átültetett CbCR - Országonkénti jelentések cseréje jelentéstételi kötelezettsége, mely az EU adóelkerülés visszaszorítását célzó csomagjának képezi részét.
Korábban már a hazai jogalkotó tájékoztatta a piaci szereplőket a szabályozás kereteiről, részleteiről és várható kimeneteléről, viszont a szabályozás megismerésével számos konkrét szakmai, jogértelmezési kérdés merült fel a kötelezett vállalatok illetékes szakembereiben.
Mindemellett vészesen közeleg a 2017. december 31-e, ameddig az adózók - minden multinacionális nagyvállalat magyarországi leánya - kötelesek eleget tenni a bejelentkezési kötelezettségüknek, azaz a regisztrációnak (amennyiben a vállalatcsoport éves nettó árbevétele eléri a 750 millió Eurót).
A regisztrációfolyamatáról, határideiről és fontosabb paramétereiről tájékoztatja a nemzeti hatóság rendezvényünk résztvevőit a szaknapon.
Mindezzel egy időben megkezdődik az új kötelezettséghez kapcsolódó adatgyűjtés az adózók részéről, majd az adatjelentés elkészítése és benyújtásának folyamata, ezért fogalmi tisztázásokat és a jelentéskészítés feltételeinek pontosítását várják a piaci szereplők a jogalkotó és a hatóság részéről.
Tekintettel arra, hogy j elentést kell készítenie, majd ezt továbbítania a nemzeti adóhatóság felé minden olyan multinacionális vállalatnak, amely az EU-n belül tevékenykedik, számos kérdés kapcsolódik az adatszolgáltatási kötelezettséghez.
Jelenleg kérdésként fogalmazódik meg az adózók részéről, hogy „milyen módon kérjék be a leányvállalatoktól az adatokat?” , valamint, hogy „milyen devizanemben adják a leányvállalatok meg a saját bevételüket?”, és hogy „milyen határidő-eltolásokat vezetnek be? notifikálás kérdése”.
Mindemellett tájékoztatást várnak az adózók arról, hogymilyen nyomtatványon, űrlapon, felületen kell, eleget tegyenek bejelentkezési kötelezettségüknek?”, továbbá pontosítani szükséges, hogy „mik a tartalmi követelmények a jelentés kapcsán? és mikorra várható az ehhez kapcsolódó kitöltési útmutató a nemzeti hatóság iránymutatásával?
Többek között ezeket az aktualitásokat, kérdéseket veszi sorrarendezvényünkjogalkotói, a nemzeti hatóság előadásai, valamint vállalati ESETTANULMÁNY által választ keresve a felvetett kérdésekre.
Résztvevőink korábban, FATCA témájú rendezvényünkről írták:
- „Magas színvonalú segítséget kaptunk egy még bizonytalannak mondható jogi környezetben, a FATCA vonatkozásában.” – Dr. Gergely Márta, jogi előadó, Fundamenta-Lakáskassza Zrt.
- „Új információt szereztem a pénzügyi szférát érintő amerikai szabályozásról.” – Dr. Lajtner Tamásné, kontrolling menedzser, Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány
- „Új információk a banki szabályozási környezet várható változásairól.” – dr. Jandrasics Eszter, jogtanácsos, Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
- „A szakma, a tanácsadók és a kormányzat őszintén és részletesen nyilatkozott a témáról –ezt a 3 nézőpontot máshogy nehezen lehetett volna így helyesen megismerni.” – Pálszabó Tibor, partner, Ernst & Young Tanácsadó Kft.
- „Informáltabb lettem, szakemberekkel találkoztam.” - Kiss Marianna, banki kapcsolatok igazgató, CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.
- „Átfogó képet adott a FATCA felkészülésről, különböző résztvevők előadásában.”- dr. Harmat Albert, jogtanácsos, BNP Paribas Magyarországi Fióktelepe.
Főbb témák
A rendezvény főbb témái:
- Számviteli meghatározások, definíciók pontosítása – (jog)értelmezési kérdések: Kreált ESETTANULMÁNY bemutatása
- Nemzetközi helyzet, nemzetközi kitekintés: jogalkotói és szolgáltató összefoglaló
- Regisztráció - Bejelentkezési kötelezettség a NAV tájékoztatásában
- Jelentéstétel és adatszolgáltatási kötelezettség technikai oldalról a nemzeti hatóság által
- Ellenőrzések, esetleges mulasztások, bírságok, szankciók
- Előkészületek vállalati oldalról, egy konkrét megvalósult példán keresztül bemutatva -Vállalati ESETTANULMÁNY
- Jogértelmezési pontosítások és az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó kérdések és válaszok – Kerekasztal-beszélgetés
Előadók
Rendezvényünk eddigi előadói:
- Csabai Róbert, Osztályvezető Adópolitikai és nemzetközi adózási főosztály, Nemzetközi adózási osztály, Nemzetgazdasági Minisztérium
- dr. Emri Nóra, Jogi szakértő referens, Ellenőrzési főosztály, Központi Kapcsolattartó Iroda, Nemzeti Adó – és Vámhivatal
- Hegedüs Sándor, Adóüzletág vezető, RSM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.
- dr. Kiss Helga, Vezető adótanácsadó, RSM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.
Kinek ajánljuk?
Rendezvényünk szólni kíván
Hazai multinacionális vállalatok anya és leányvállalatainak
- Adózási területért felelős vezetőihez,
- Adószakértőihez, referenseihez, specialistáihoz,
- Számviteli szakembereihez,
- Transzferár specialistákhoz, tanácsadóihoz,
- Pénzügyi, kontrolling vezetőihez,
- Pénzforgalmi szakértőihez,
- Compliance vezetőihez,
- Jogi szakértőihez, szakreferenseihez.
Program
8:30 Regisztráció
8:50 Megnyitó az IIR részéről
Kreált ESETTANULMÁNY bemutatása
9:00-10:00 Számviteli meghatározások, definíciók pontosítása – (jog)értelmezési kérdések
- Áttekintés a CbCR eddigi szabályozásáról
- Kit érint a CbCR Adatszolgáltatás? A kapcsolt fél a magyar Sztv. szerinti kapcsolt feleket jelenti? (Tehát az anyavállalat, a leányvállalat és a közös vezetésű vállalkozás tartozik az adatszolgáltatás hatálya alá?) Külföldi adóazonosítóval rendelkező fióktelepről is adatot kell szolgáltatni?
- Melyek a jelentendő adatok köre? Milyen adatokat kell pontosan összeszedniük, bekérniük majd a piaci szereplőknek? Minden esetben a helyi számviteli előírásoknak megfelelő, egyedi beszámolóban szereplő adatokat vagy az anyavállalat számviteli politikája szerinti konszolidált adatszolgáltatásban szereplő adatokat kell megadni?
- Közös vezetésű vállalkozások esetében a tulajdoni aránynak megfelelő adatokat kell szolgáltatni (ahogy a konszolidált beszámolóba bevonásra kerülnek) vagy az adott cégek egyedi adataival megegyező adatokat kell feltüntetni?
- A megadott pénzügyi adatok tekintetében az egyedi beszámolóban szereplő adatokkal megegyező adatokat kell feltüntetni, vagy figyelembe kell-e venni, mikortól került a társaság a társaságcsoport konszolidációs körébe?
- Mennyiben módosul a bekérendő adatok köre, azon vállalatok esetében:
- akik maguk készítik a jelentést,
- akik csak összegyűjtik és továbbítják az anyavállalat felé? (kreált ESETTANULMÁNYOK egy-egy vállalatcsoportra vonatkozóan) Definíció szinten pontról pontra áttekintve, hogy mit hogyan kell csinálni?
- Milyen módon kérjék be a leányvállalatoktól az adatokat?
- Egyáltalán kell-e majd jelentést készíteni annak a vállalatcsoportnak, aki árbevétele eléri az összeghatárt, de valami miatt nem csinál konszolidált beszámolót?
- Ha nincs konszolidált beszámoló cégcsoport szinten, akkor egy manager riporting megfelelő-e?
- Milyen devizanemben adják meg a leányvállalatok a saját bevételüket?
- A kérdőívben feltüntetendő bevétel az értékesítés árbevételének és az egyéb bevételek összegét jelenti?
- Mit jelent a fizetendő és az esedékes adó? pontosan definiálni különböző országok esetében, eltolódások figyelembevétele
- A nyereségadó fogalma mely adókat foglalja magában? Társasági adót, helyi iparűzési adót és Robin Hood adót is?
- A foglalkoztatottak számába az állományon kívüliek is beletartoznak? A foglalkoztatott száma átlagos állományi adatokat vagy a záró létszámot jelenti?
- Amennyiben adott ország nem OECD tagország, akkor milyen adatvédelmi kérdések, problémák merülhetnek fel az adattovábbítás kapcsán adatvédelmi oldalról?
- Milyen határidő-eltolásokat vezetnek be? notifikálás kérdése
- Tulajdonosi struktúrák:
- Mit tekintenek a vállalatcsoport határának? Pl.: egy mixelt a tulajdonosi szerkezet bemutatása
- Kit tekintünk a vállalatcsoport részének?
- Befektetési alapokat hogyan kell tekinteni?
Előadó: Csabai Róbert, Osztályvezető Adópolitikai és nemzetközi adózási főosztály, Nemzetközi adózási osztály, Nemzetgazdasági Minisztérium
Az előadás az előadó által módosításra kerül.
10:00-10:30 Nemzetközi helyzet, nemzetközi kitekintés: jogalkotói tájékoztatás
- Milyen jellegű szakmai munka folyik az OECD-ben folyamatosan?
- Milyen értelmezési kérdések merültek fel a munkacsoport eddigi munkája során?
- Mennyiben követi nyomon ennek eredményeit az NGM?
- Milyen fórumon és rendszerességgel kívánja erről tájékoztatni majd a piaci szereplőket a hazai jogalkotó?
- Az OECD által két-három hónaponként kiadott kérdés-felelet füzetek jelentősége jogértelmezési kérdésekben
- Milyen vizsgálódások vannak folyamatban jelenleg is az OECD-n belül arra vonatkozóan:
- hogy egy adott ország mennyire megfelelően ültette át a CbCR –ot,
- hogy az adott országokban hogyan kezelik az adatokat?
- Ezek mennyiben minősítik, kategorizálják az adott ország adatvédelmét, vagy csak bemutatják azt és rábízzák az országokra, hogy megítéljék, mennyire tartanak adatvédelmi szempontból kockázatosnak egy adott országot?
Előadó: Csabai Róbert, Osztályvezető Adópolitikai és nemzetközi adózási főosztály, Nemzetközi adózási osztály, Nemzetgazdasági Minisztérium
Az előadás az előadó által módosításra kerül.
10:30-11:00 Kávészünet
11:30-12:10 Nemzetközi helyzet, nemzetközi kitekintés: szolgáltatói összefoglaló
- A háromszintű transzferár dokumentációs rendszer, és ezen belül a CbCR szerepe és jelentősége.
- Eltérő adottságokkal rendelkező vállalatcsoportok hol és hogyan riportálnak – tipikus esetek bemutatása.
- Nemzetközi kitekintés a CbCR szabályainak a bevezetéséről: Melyik országban hogyan vették át a szabályozást? (RSM Global – BEPS Map)
- Milyen országokkal van információcsere megállapodása Magyarországnak?
- Kikkel tervezik megkötni ezeket a megállapodásokat?
- Hol találhatók meg az erre vonatkozó legfrissebb információk?
- Gyakorlati tapasztalataink a téma kapcsán, gyakori kérdések.
Előadók:
Hegedüs Sándor, Adóüzletág vezető, RSM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.
dr. Kiss Helga, Vezető adótanácsadó, RSM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.
12:10-12:50 Regisztráció - Bejelentkezési kötelezettség a NAV tájékoztatásában
- Miért meghatározó, hogy milyen státuszban fog bejelentkezni az adózó Magyarországon?
- Milyen nyomtatványon, űrlapon, felületen kell, eleget tegyenek az adózók a bejelentkezési kötelezettségüknek?
- A regisztráció teljes folyamatának bemutatása a 0. lépéstől: mit vár el a nemzeti hatóság?
- A nyomtatvány formai, tartalmi követelményei, határidők
- Miért, milyen időközönként és milyen módon kell megismételni a jelentkezést a piaci szereplőknek?
- Melyek a változás, a bejelentett adatok változására vonatkozó határidők?
Előadó: dr. Emri Nóra, Jogi szakértő referens, Ellenőrzési főosztály, Központi Kapcsolattartó Iroda, Nemzeti Adó – és Vámhivatal
12:50-13:50 Ebédszünet
Jelentéstétel és adatszolgáltatási kötelezettség technikai oldalról
13:50-14:50 Adatszolgáltatás – jelentési kötelezettség a nemzeti hatóság tájékoztatásában
- Milyen feladata lesz az adatszolgáltatási kötelezettség kapcsán a hazai jogalkotónak és a nemzeti hatóságnak?
- Mit várnak el a jelentéstétel kapcsán?
- Kinek és hova kell beadni a jelentést?
- Milyen adatszolgáltatás, vagy jelentéstétel terhel egy magyar vállalatot, ha:
- Ő maga az anyavállalat, vagy kijelölt anyavállalat
- ha egyszerű csoporttagként jelentkezik jelentési kötelezettsége?
- Mik a tartalmi követelmények a jelentés kapcsán? kitöltési útmutató
- Jelentéstételi kötelezettség: tartalom, határidők, folyamat, feldolgozás, teljességvizsgálat: a nyomtatvány tartalmi elemeinek ellenőrzése a NAV részéről a hibás bejelentések és a teljes körű adatbázis céljából
- Melyik sorba mit kell beírni?
- Milyen formai megkötések ismeretesek a jelentéstétel kapcsán?
- Mi a teendője a piaci szereplőnek rendszerhibák esetén?
- Hogyan kap arról tájékoztatást az adózó, hogy kivel nincs megállapodása az adott országnak, hiszen az információcsere adóhatóságok között folyik?!
- Mikor, milyen időközönként és milyen formában?
Ellenőrzések, esetleges mulasztások, bírságok, szankciók
- Mi történik a megküldött jelentésekkel, a jelentésben található bizalmas adatokkal?
- Mit lehet tudni a tartalmi felhasználásról? Adókockázat-felmérésre használják ezt a felmérést?
- Mely hatóság(ok) fogják az ellenőrzést végezni?
- Melyek a várható szankciók?
- Milyen különbségek lesznek a mulasztási birságban?
- Mit mennyire súlyoznak? Többféle mulasztás lehetséges
- Mi a teendő abban az esetben, ha az anyavállalatnak kijelölt szervezet nem tudja beszerezni a megküldendő adatokat, mert vállalatcsoporton belül nem adják ki részére azokat?
Előadó: dr. Emri Nóra, Jogi szakértő referens, Ellenőrzési főosztály, Központi Kapcsolattartó Iroda, Nemzeti Adó – és Vámhivatal
14:50-15:15 Kávészünet
15:15-16:00 Előkészületek vállalati oldalról, egy konkrét megvalósult példán keresztül bemutatva - Vállalati ESETTANULMÁNY
- Ki hol tart a felkészülésben?
- Milyen előkészületek szükségesek vállalaton, vállalatcsoporton belül a jelentés elkészítéséhez?
- Mely vállalati területek érintettek a jelentéstétel kapcsán?
- Melyek voltak azok a (vitatott kérdések), amelyek nehézséget jelentettek az adatok összegyűjtésénél?
- Bevétel: külön kell bontani az egyes leánvállalatokra vonatkozóan
- eszközértékesítésnél: mi az, amit leányvállalatnak értékesítettek
- árfolyamnyereséget is külön kell bontani: leányvállalatra és egyébre, nem könnyű
- készletek: ha van céltartalék, azt is hozzá kell adni?
- tőke kapcsán is szét kell bontani: jegyzett tőke kapcsán az adott eredmény mely része tartozik ide?: ezt is külön kellett bontani
Előadói felkérés folyamatban
Kérdések és válaszok fórum jelleggel
16:00-16:45 Jogértelmezési pontosítások és az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó kérdések és válaszok – Kerekasztal-beszélgetés
- Kérdések az előadásokhoz kapcsolódóan
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
a nap előadói
16:45 A rendezvény zárása
Részletek
Rendezvény kezdete: | 2017. november 28. 9:00 |
Rendezvény vége: | 2017. november 28. 17:00 |
Részvételi díj | 169.000 HUF+ÁFA |
Csoportos kedvezmény
Résztvevők száma | Részvételi díj/fő( HUF+ÁFA) |
---|---|
1 | 169,000.00 |
2 | 161,550.00 |
3 | 154,100.00 |